Elég például a vörösboros marhapörköltre gondolni, de süteményekben, desszertekben is előfordulhat például rum.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon ezen ételek fogyasztása során alkoholt viszünk-e a be a szervezetünkbe. Ez fontos lehet azért, mert van, aki egyáltalán nem szeretne alkoholt fogyasztani, semmilyen formában, vagy azért, mert még vezetnünk kell, esetleg azért, hogy gyerekeknek adhatunk-e az ételből.
Sokan élből rávágják: ugyan már, az alkohol a főzés során elpárolog, nincs már abban semmi. De vajon ez tényleg így van, vagy csak ezzel szeretjük nyugtatni magunkat? Tényleg elhihetjük, hogy az ételeknek semmi alkoholtartalma nem lesz?
Igaznak hangzik
A helyzet az, hogy az állítás igaznak hangzik, ha azt vesszük alapul, hogy az alkohol 78,5 fokon kezd párologni. A sütés, főzés során ennél magasabb hőmérséklet éri az ételt: betesszük a 200+ fokos sütőbe, a főzéskor 100 fok fölött kezd el forrni.
Csakhogy pusztán ez nem garancia arra, hogy valóban eltűnik az alkohol teljes mértékben. Számítanak ugyanis például olyan tényezők, mint a főzési idő, a beleöntött alkoholos ital mennyisége, az egyéb hozzávalók, valamint az edény nagysága.
Több tényező játszik szerepet
A párolgáshoz idő kell, ezért ha a főzés végén tesszük az italt az ételhez, nem lesz ideje elpárologni, az alkohol nagy része megmarad. Célszerű előbb hozzáadni, ha „alkoholmentesebb” fogást szeretnénk.
Nyilvánvaló, hogy ha sok italt használunk, több alkohol kerül az ételbe, akkor több is maradhat meg belőle ugyanolyan főzési idő alatt. Az edény nagysága pedig abból a szempontból számít, hogy nagyobb felületen könnyebben párolog el az alkohol: azaz a széles edényből előbb illan el.
A rendszeres kevergetéssel meggyorsíthatjuk a párolgást. Teljesen alkoholmentes ételünk azonban nem lesz 5-20 százalék (főzési időtől függően) megmarad. Ettől aligha lesz bárkinek nagyobb baja, de persze mindenki maga döntse el, hogy ennyi belefér-e, ezt bevállalja-e.
