A bogrács pedig már olyan régen a magyar nép gasztronómiájának része, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle a kerti partikat.
Bár manapság sok dologra fogják rá, hogy a honfoglaló magyaroktól származik, a mai bogrács ősét, a cserépből készült üstöt valóban ők hozták magukkal a hosszú vándorlásból. Ebben az edényben, szinte mindenféle ételt el tudtak készíteni, tisztítása is felettébb egyszerű volt, ráadásul, ha továbbálltak a táborhelyről, akár tárolónak is használhatták apróbb dolgokhoz.
Kétféle bogrács van, ami tulajdonképpen három
Nem, nem zavarodtunk össze, amikor azt számolgatjuk, hányféle bográcsot is használ a magyar szabadtéri konyha. Alak tekintetében két fajta bográcsot különböztetünk meg. Az egyik a felfelé kiszélesedő, a másik pedig a szűkülő formájú. Az elsőben főleg gulyást és egytálételeket – például slambucot – szoktak készíteni, a másik fajtába pedig a pörköltfélék és a halászlé való. (Persze, tapasztalataink szerint még soha senkit sem kergettek felháborodva a vendégek a bogrács körül, ha széles szájú fajtában készült a marhapörkölt. – a szerk.) A harmadik bográcsfajta az úgynevezett tálaló bogrács, melybe kiszedhetjük a frissen főtt ételt és így, kisebb adagokban kínálhatjuk az éhes vendégeknek. Ez utóbbiak rozsdamentes acélból készülnek, és kis állványon lógnak.
Ezért más az étel íze
Azok, akik még nem ettek bográcsban készült ételt, azt gondolhatnák, hogy nincs nagy különbség a konyhában, fazékban és az ebben az alkalmatosságban készült egytálételek között. Pedig ez nem így van! A tűzhöz felhasznált fa aromája – általában akácfát használnak – ugyanis különleges ízt ad az ételnek. Persze, ha nem rakunk formás kis tüzet, hanem gázzsámoly segítségével főzünk, ez az elmélet megdől. Az igazi ínyencek azonban csukott szemmel is meg tudják különböztetni a kétféle bográcsos ételt a hagyományos módon főzöttől.
Fedőt rá!
Van, hogy nem is gondolunk rá, de a bográcsra épp úgy kell egy fedő, mint a konyhában használt főzőedényekre. Több okból is szükség lehet egy méretben passzoló darabra, hiszen a segítségével egyrészt megakadályozhatjuk, hogy az illatozó étel felhívja a rovarok vagy más állatok – például a szomszéd kutyus – figyelmét, másrészt pedig az eső sem esik bele, ha zivatar tör ki.
Minden fajtát máshogy kell tisztítani
Mivel van öntöttvas, rozsdamentes acél és zománcozott bogrács is – bár ez utóbbi a bográcsozás imádói szerint nem az igazi – nem árt tudni, milyen módon tisztíthatóak meg a főzés után. Az öntöttvasból készült bográcsokat a kímélő mosogatószeres elmosás után érdemes némi zsiradékkal kikenni – a profik egy darab szalonnát használnak ehhez – annak érdekében, hogy a felület ne kezdjen rozsdásodni. Használat előtt mindenképpen üresen tegyük a tűz fölé, hogy a bogrács „kiéghessen”, majd öblítsük ki tiszta, meleg vízzel és már kezdődhet is a főzőcskézés!
Ezekkel egyszerűbb az élet
A rozsdamentes acélból készült, illetve zománcozott bográcsokkal könnyebb a dolgunk, miután elfogy belőlük az étel, elég egyszerűen elmosni őket mosogatószeres vízzel és száradás után elrakni a helyükre.
Van, amire különösen figyelni kell, ha bográcsban főzünk!
A rozsdamentes és zománcozott edényekben nyugodtan benne hagyhatjuk az ételt akár másnapig is, természetesen megfelelő hűtés mellett. Sokan azonban nem tudják, hogy ezzel szemben az öntöttvasból készült bográcsok esetében ez szigorúan tilos, mert az alapanyagok és az edény anyaga kölcsönhatásba kerülnek egymással és ez az étel gyors romlását idézi elő.
