Ez a szokás is természetesen régi hiedelmekre, babonákra vezethető vissza, melyek szerint amit csinálunk újév napján, azt fogjuk csinálni egész évben.
Éppen ezért, az emberek törekedtek arra, hogy az újévet minél kevesebb munkával, minél nagyobb jókedvvel, és minél finomabb ételekkel töltsék. A malacsült pedig kétségtelenül a finom fogások közé tartozik, nem csoda, hogy szépen beépült a hagyományainkba.
A malacsültet azonban nem könnyű úgy elkészíteni, hogy igazán finom legyen – nem véletlen, hogy nem kerül túl gyakran az asztalra.
Az állatok és a szerencse
Van azonban ennél kicsit konkrétabb oka is annak, hogy miért éppen a malac kerül tányérra ezen a napon. Nyulat nem ehetünk, mert a hiedelem szerint elszalad, és magával viszi a szerencsét. A baromfi pedig elkaparja a szerencsénket, így az sem megfelelő.
A malac azért ideális választás, mert kitúrja azt a bizonyos szerencsét, így mindenképpen érdemes mellette letenni a voksunkat. Aki malacot eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malac.
Ez az oka tehát annak, hogy újévkor malac kerül az asztalra.
Mire figyeljünk a malacsült készítésekor?
A malacsült akkor jó, ha kívül ropogós, belül omlós. És éppen ez adja a nehézségét is, ugyanis ezt az állapotot nem könnyű elérni. Ha nem vigyázunk, vagy kívül marad puha a malacunk, vagy belül lesz túl száraz.
Úgy lehet elérni az ideális állapotot, hogy először alacsonyabb hőfokon, nagyjából 180 fokon sütjük a húst egy tepsiben, majd kb. 40 perc után feltekerjük a sütőt 240 fokra, és így sütjük még 20 percig. Ez elég ahhoz, hogy a bőre ropogjon, de a húst még nem szárítja ki.
Egy másik fontos információ, hogy a bőrt nem szabad megsózni! A sótól nem lesz a ropogós, így ezt mindenképpen érdemes betartani. A bevagdosást csak a hájas rétegig kell megtenni, nem a húsig – ez szintén lényeges részlet a ropogósság szempontjából.
